Bejelentkezés
SZULO.HU

SZÜLŐ

szülő

Info

SZULO.HU
/kids/k18/posta22.htm

A TÖRTÉNELMET

Honlapunk egyik célja összegyűjteni az Internet azon írásait, amelyek számot tarthatnak a szülők illetve gyerekek érdeklődésére. Végigkíséri a gyermekkel kapcsolatos problémákat a családtervezéstől egészen a felnőtté válásig. Oldalunk neve kettős jelentésű, hiszen egyfelől a szülőknek szól, másrészt pedig szülője sok-sok ide vonatkozó cikknek. Ezen cikkeket témakörök szerint csoportosítottuk, hogy áttekinthetőbb legyen lapunk tartalma.

Legújabb twittek

Keresés

 

 

 

Kedves KIDS!

 

Hát újra tele lett a postaládánk! Hála Nektek, érdeklődő, verselgető, írogató, politizáló, intrikáló, cikiző, „Provokátor”, etc. etc. etc. – vagyis izzig-vérig igazi, XXI. századi fiatalnak!

 

Köszönjük Nektek a lapunk, írásaink, témáink iránt megnyilvánuló figyelmeteket, a cikkeinkre adott reakcióitokat. Csak így tovább! Továbbra is kíváncsian várjuk őszinte véleményeteket.

Címünk a régi: KIDS Magazin szerkesztősége, 7632 Pécs, Rózsa utca 13.

 E-mail: nyomdagrafika@dravanet.hu

 

És akkor most következzenek a levelek:

 

Név: Vadvirág

 

DANGER!!!! Őszinteségi rohamom van! Van egy tökjó témám! A családomban a bátyámat hülyézték, minek megy egyetemre, elsőben úgy is kiesik… (Most P-h-d-zik, matematikusként…)  A nővéremet butának nézték általánosban, azt mondták, (a tanárai) minek megy gimibe, menjen szakmunkásba! (Most a második főiskolát végzi, és egyetemre készül…) Az anyámnak állandóak az önértékelési zavarai. Egyetemi diplomája van, Nagy László publikálta a képeit, volt közös ismerőse Radnótival... Tök tehetséges és élmény neki, ha vki. megdicséri a képeit! (27 ezer huf-ot keres és most még okéban vagyunk). Én orvosnak készültem fanatikusan, és a kezdeti törések után alig 6 év alatt sikerült leérettségiznem. Apám szerintem nincs képben. Nem tudja, hogy 4 gyereke van, nem csak 1. Mondjuk azt az 1-et is most próbálja tönkre tenni. (Öcsém 17 éves, tök okos és nincs meg a 8 általánosa…) Apám apja egy pedofil, aki jelenleg keresztény (nem is olyan rég vörös volt). Mikor érettségizni mentem, előző este hívtak a kórházból. Tesóm ki akarta purcantani magát. Én másnap Radnótiból írtam az érettségin. Anyu 34 évesen egyedül maradt 3 gyerekkel, összetörve. Szerintem élete legjobb döntése volt, hogy elvált… Mi szidjuk Őt, mert elviselhetetlen. Hagyja, pedig csak összetörte az élet… Nekem, egy idei baromságom miatt sikerült elérnem, hogy hajnalban arra riadok fel, hogy meg fogok halni vmilyen betegségben. Havonta 2-3-szor összeesek és remegős bulit csapok a pszicho-izéknek. Nem látom értelmét, és így vagyok szocmunkás. Minek kellett nekem művész családba születnem? Ez is az én hibám! Ja, volt idő, mikor évközben alig volt kajánk, meg ilyenek. Élmény volt, ha tej van otthon. Nyaranta meg apu vitt össze-vissza mindenhova (olcsón kijött, látványos, meg szerette volna, ha világot látunk). Évközben, mikor Anyu tartott, nagy élmény volt, ha összekapartuk a pénzt Galyatetőre! Nyáron Párizsban, Belgiumban, meg ilyenekben voltunk. Összesen 16 országban jártam akkor, mikor évközben alig volt valamink, és nem tudtuk élvezni az utazást egy szadista hajlamú, paranoiás apával, akin egyébként látszik, hogy szeret… (Szóval lehetőséget se ad arra, hogy gyűlöljük v. mi). még van, de nem szeretnélek untatni…

 

Név: Vadvirág

 

DANGER II. Őszinteségi roham visszatér. Önéletrajz, avagy beutaló a pszichiátriára.

Szüleimnek még 79 előtt el kellett volna válniuk, így 8o-ban nem kellet volna megszületnem, amit senki nem kért tőlük. Engem érthető módon 3 hónapig nem árultak el, hogy vagyok-leszek. Anyu 2 éves koromban elvált hál égnek attól az embertől, akit az anyakönyvi kivonatomban „édesapja” néven tüntettek fel. (Nem néztem utána értelmező kézi szótárban, hogy mi az az „édesapa” - de élőben se tapasztaltam.) Kb.5 éves voltam, mikor az az apa nevezetű izé eljött hozzánk, ami tőlük 35o km-re volt, és ettől kezdve a nyarat náluk tölthettük. Én közröhej tárgya voltam 6 éves koromban, mert egész nap sírtam, hogy kik ezek az emberek, miért vittek magukkal, és miért bántanak. Elmesélte az az izé, hogy az a festék, amit magamra öntöttem, a halálomat okozhatja, de ne aggódjak, lehet csak a lábamat kell levágni… Én számolgattam a napokat, kb. még mennyit kell ott lennem. Nagyjából érzem, milyen lehet annak, aki börtönben van és nekem még bűnt se kellett elkövetnem. Kb. 8 éves voltam, mikor annak az izének az apja molesztált. Nem csak engem, öcsémet is. Az "apám" úgy beszélt rólunk, mint extra kéjsóvár valamikről, akik azért vannak a világon, hogy mosogassanak!. Teltek-múltak az évek, és a végén, 21 évesen, nem értem, mit látnak az emberek ebben az egészben?

 

Nem mondom

Nem mondom, hogy lesz olyan nap,

De halálom napján is azt kérdezem hány óra van.

És vigyorogni fogok a világra ugyan úgy, mint ma.

Mikor először belövöm magam,

reggel azt kérdezem, nőtt-e a hajam?

Halálom napján is röhögni fogok azon,

hogy levelek vannak a tavon.

Halálom napján, mikor felvágom az erem,

 reggel órán leszek, és keresem a helyem.

Halálom napján is fájni fog a szemem,

de a szívemen ennél nagyobb lesz a sebem.

Később már nem érdekel ez sem,

és nem írom le neked…

Halálom napján is sírni fog a szívem

de nem veszed észre, mert vigyorog a fejem.

 

Adtam teret?

Téglát ültettem délben,

este felkeltem és csak néztem.

Reggelre kicsit kirügyezett,

délben nézett rám, s csak nevetett…

De estére elvitte egy rossz madár,

mert akkor már nem figyeltem Rá.

 

*  *   *

 

Név: Kis Judit középiskolai tanár

 

Tisztelt Szerkesztőség! Csodálkozva olvastam a 2001/10. számban a 33. oldalon - gondolom fizetett hirdetésként - a vallásokat bemutató oldalon a szcientológiai egyházról. Eddig nagyra becsültem az újságjukat, és tanárként igyekeztem felhasználni-, ill. ajánlani a gyerekeknek azokat a cikkeket , amelyeket arra érdemesnek tartottam. Ez a cikk viszont felháborított, hiszen mindnyájan tudjuk, hogy a fiatalok körében mennyi kárt tesz a fennt említett egyház. Bármekkora anyagi gondokkal küzd kiadványuk, ennek ellenére ilyen hirdetéseket nem lenne szabad ifjúsági újságban közzé tenniük. Remélve, hogy ilyen cikkek a további számokban nem lesznek.

Üdvözlettel: Kis Judit középisk. tanár

 

*  *  *

 

Név: Szeki

 

Kedves Juditka! Az Ön által említett cikk nem fizetett hirdetésként került közlésre, hanem ingyen, a MAGYARORSZÁGON HIVATALOSAN BEJEGYZETT, TÖRVÉNYESEN MŰKÖDŐ EGYHÁZAKAT BEMUTATÓ SOROZATUNK EGYIK TAGJAKÉNT! Szerkesztőségünk nem vállalkozhat arra, hogy megítélje egy-egy felekezet minőségét - hasznosságát, avagy kártékonyságát. Erre a célra hazánkban is működnek olyan szervek, melyeknek ez lenne a feladatuk. Mi csak arra vállalkoztunk, hogy a TÖRVÉNYESEN MŰKÖDŐ EGYHÁZAKRÓL tájékoztatást adunk. Ha Önnek olyan információk vannak a birtokában, melyekkel bizonyítani tudja állítását, forduljon a megfelelő egyházügyi szervhez. Sajnálom, hogy cikkünkkel megbotránkoztattuk, de csak a jó szándék vezérelt bennünket, nem anyagi érdek! Kérem, olvassa el Fórumunk november 30-i, "A szcientológia selejtje" című írását. Kellemes Ünnepeket kívánunk és várjuk további hozzászólását.

 

*  * *

Név: Csóka Gábor

Nagyon jó!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

 

*  *  *

 

Név: Buci Maci

Kedves Csacsóka Csóka! Te mindent négyszer mondsz, négyszer mondsz, négyszer mondsz, négyszer mondsz?

 

*  *  *

 

Név: Csóka Gábor
Kedves „úgynevezett” Buci Maci!!!!! Téged mit érdekel az, hogy én mennyit írok? Ja és nem négyet, hanem hármat írtam, okos tojás hehehe!!!!!!!!!!!

 

*  *  *

Név: Buci Maci

Okos Csacsóka!

 

*  *  *

 

Név: Tihanyi Tóth Kinga


Tisztelt Fõszerkesztõ Úr! Itt küldöm Önnek a Szcientológia Egyház legfrissebb hírét, kérem, közölje lapjában. Budapest, 2001. december 21. Üdvözlettel: Tihanyi Tóth Kinga szóvivõ. A berlini bíróság alkotmány- és jogellenesnek ítélte a német kormány kémkedését a szcientológusok ellen. "A német kormány a józan észnek ellentmondó érvekkel indokolta a szcientológusok ellen használt diszkriminációs módszereit, így a Berlini Közigazgatási Bíróság december 13-i határozatában kijelentette, hogy a német kormánynak semmilyen alapja sincs a Szcientológia Egyház békés tagjainak a megfigyeltetésére."  A bíróság kijelentette, hogy az Alkotmányvédő Hivatal, Németország belső biztonságvédő szerve, jogtalanul és alkotmányellenesen járt el. Négy évig tartó megfigyeltetés után a Szcientológia Egyház egyetlen tevékenysége sem ad okot a kémkedési módszerekre. A megfigyeltetés folytatásának biztosítása érdekében az Alkotmányvédő Hivatal elferdített bizonyos Szcientológia írásokból vett állításokat, illetve a szövegkörnyezetükből kiragadva jelentette meg azokat. Az Alkotmányvédő Hivatal által idézett állítás egyértelműen szellemi szinten történő magasabb tudatosság elérésére való törekvésre utalt, jelentett ki a bíróság. "A bíróság egyértelműen kiállt a demokrácia és az emberi jogok mellett. A december 13-i győzelem eszközül szolgál arra, hogy darabokra szedjük a szcientológusok elleni diszkriminációt Németországban.", mondta Lisa Goodman, a Nemzetközi Szcientológia Egyház Emberi Jogi Igazgatója. Hozzátette még, hogy "Az Alkotmányvédő Hivatal immár négy éve üldözi a szcientológusokat, felhasználva mindenféle mocskos trükköket. Elismeréssel tartozunk a bíróságnak bátorságukért, hogy megvédik az Alkotmányt az úgynevezett Alkotmányvédő Hivatallal szemben." Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma, jó néhány Kongresszusi tag és számos vallási, illetve emberi jogi vezető elítélte a megfigyeltetést, mivel azt a szcientológusok magánéletébe való illetéktelen beavatkozásnak és az emberi jogok nagymértékű visszaélésének tekintette. Az amerikai Külügyminisztérium októberben kiadott Nemzetközi Vallásszabadság jelentésében Németországgal kapcsolatban megjegyezte, hogy az Alkotmányvédő Hivatal "megközelítőleg négy éve vizsgálja a Szcientológia Egyházat és a szcientológusokat. Ez idő alatt az egyház egyetlen tisztviselője ellen sem indítottak eljárást, illetve ítélték el őket..." Igaz a december 13-i határozat a berlini szövetségi államra vonatkozik, de várható, hogy nagy mértékben befolyással lesz a többi szövetségi államban zajló megfigyeltetés beszüntetésére is. Mivel a megfigyeltetés 1997 júniusa óta zajlik, a szcientológusok több száz esetet dokumentáltak az Alkotmányvédő Hivatal tagjaik ellen az elkövetett emberi jogi visszaéléseiről és "piszkos trükkeik" alkalmazásáról. Ez magában foglalja ügynökök beszivárgását az egyházakba, szcientológusokról terjesztett hamis jelentéseket alkalmazóik felé annak érdekében, hogy elbocsássák őket, egyháztagok közötti egyetnemértések elhintését azzal a céllal, hogy zavargásokat okozzanak az egyházban és szcientológusok megvesztegetésének megkísérlését, hogy azok társaik ellen hamis tanúskodással álljanak elő. Az egyik közismert eset Otto Drekslerrel, a berlini rendőrség vezető tisztjével esett meg. Az Alkotmányvédő Hivatal hibás módon arra a következtetésre jutott, hogy Dreksler úr a Szcientológia Egyház tagja. Ezt egyik ügynökük jelentésére alapozták, akiről később kiderült, hogy a Keletnémet Titkosrendőrség, a Stasi, tagja volt. Holott az ügynök Stasi tagsága tudott volt az Alkotmányvédő Hivatalnál, benyújtott bizonyítékai alapján Drekslert felfüggesztették hivatalából, elkobozták házát, autóját és személyes számítógépét, és több hónapig tartó társadalmi kiközösítésben részesítették. S csak azután, hogy az egyház beperelte a Berlini Belügyminisztériumot Drekslerrel kapcsolatos ügy miatt, adta meg magát az Alkotmányvédő Hivatal és ismerte be tévedését. Drekslert később visszahelyezték hivatalába, aki aztán beperelte a Berlini Belügyminisztériumot, s kártérítést is kapott. 1998 áprilisában svájci hatúságok letartoztatták az Alkotmányvédő Hivatal egyik munkatársát, aki jogtalanul kémkedett a Szcientológia Egyház tagjai után Svájcban. A svájci bíróság az ügynököt kémkedésért és dokumentumok hamisításáért két év feltételes szabadlábra helyezéssel 30 napig terjedő börtönbüntetésre ítélte. A bíróság megjegyezte, hogy ez az eset rontott Svájc és Németország kapcsolatán. A december 13-i határozat az utolsó a Szcientológia Egyház Európában elért jelentősebb győzelmei közül. Tíz nappal korábban egy spanyol bíróság egy 1984 óta húzódó ügyben elvette az összes vádat a szcientológusok ellen. Az elmúlt négy évben a Szcientológia mint vallás hivatalos elismerést nyert Svédországban, Dél-Afrikai Köztársaságban, Venezuelában és a legfelsőbb bíróság által Olaszországban.

 

*  *  *

Név: „Provokative”

 

Tisztelt Szerkesztőség, és persze a Magyarországi Szcientológia Egyház "jeles képviselői"! A közelmúltban ismételten "csemegéztem" Internetes oldalatokon. Felháborodva, de egyáltalán nem meglepve (az egyháztól nem vártam mást) olvastam azt a magasröptű történetet a német Alkotmányvédő Hivatal borzalmas kémkedéseiről, mellyel halálra vegzálták szegény szcientológusokat. És természetesen győzött az igazság, az emberi jogok hatalma, és az igazságszolgáltatás megbüntette az emberi jogok megszegőit, sárba tipróit. Hát ez tényleg kész őrület, úgyhogy az állapot további fokozása érdekében álljon itt pár olyan tény arról a szektáról, mely mindenhova beszivárog, céljai elérése érdekében pedig kihasznál minden emberi butaságot, naivitást, és ha pénzről van szó, minden lelkiismeret furdalás nélkül teszik tönkre, nyomorítják meg testileg és lelkileg embertársaikat. Ne legyenek kétségeitek, a földön vagyunk, a XXI. században, az atomkorban, Európában, a civilizáció és az emberi kultúra egyik központjában, ahol a technika, a tudomány és - azt gondolnánk - az ész uralkodik. Ha olvasás közben úgy érzitek, rémeket láttok, vagy borsódzik a hátatok, még nem jelenti azt, hogy holnap vagy egy hét múlva nem találhatjátok magatokat ti is egy ilyen-olyan szektában, átprogramozva, bugyután vigyorogva (hiszen ilyen is megtörténik, maximum "selejtként" tartják számon), megfosztva régi énjeitektől. A történet egy vallásról szól, aminek kitalálója meg akarta tisztítani a Földet. Egy hit, miszerint a Mennyország itt található a Földön, de csak egy kiválasztott elit számára, s a hívek lakást, kocsit eladnak azért, hogy főpapjaiknak megfeleljenek. Ez egy őrült tudomány, ami azt ígéri az embereknek, hogy képességei teljes kifejlesztésével képes lesz a totális kontrollra önmaga felett. Egyfajta pszichoanalízis, ahol a vallomások, gyónások és a legintimebb titkok mind egy dossziéba kerülhetnek, amiket különböző célokra lehet használni abban az esetben, ha a delikvens cserbenhagyná az egyházat. A milliárdos szekta a "Scientology" egyház, melynek valójában a nevén kívül semmi köze sincs az egyházhoz, ellenben a legtökéletesebb dollárgyártó gépezet, amit a XX. század feltalált 65 országban 700 központtal, felekezettel rendelkezik, s hívek ezrei követik a világ minden táján. Egyes igazságszolgáltatások kalkulációi szerint a "Church of Spiritual Technology", mely az egyház legfontosabb fiókja, idáig több mint 503 millió dollárt harácsolt össze. A szervezet forgótőkéje évente 100 millió dollár. A pénz a hívektől jön, akik úgy tűnik megoldást találtak életük bajaira ebben az őrült kultuszban és tudományban, ami valójában sokkal veszélyesebb már, mint az egyszerű vallásos áhítat. Akit sikerül megtéríteni, az teljes hévvel képes belevetni magát a "vallásgyakorlásba", órákat vesz, s meghallgatásokon vesz részt, általában több ezer dollárért, de természetesen százezres nagyságrendben forintálisan is kifejezhető értékben. Órákat tölthetsz bezárva egy kihallgató és egy hazugságvizsgáló gép társaságában: "Emlékezz egy igaz pillanatra az életedből!, Emlékezz szenvedéseidre!, vagy Mesélj el egy történetet, ami nagy traumát okozott neked gyermekkorodban!" S ez így megy tovább órákon át, az elbutulásig. Ha véletlenül hiba csúszik a gépezetbe, és netalán öngyilkosságot követsz el, ami pechedre nem sikerül, akkor jelentkezhetsz a "megtisztító kezelésre". Szaunázhatsz 4 órát naponta, szedhetsz nagy dózisban vitaminokat, például B3-at, mely a kutatások szerint ekkora mennyiségben alkalmazva abnormális viselkedést okoz. Így aztán nem csoda, ha újabb öngyilkosság következik, mely ezúttal akár "sikerrel" is végződhet, bár elkerülhető lehetett volna, ha a szekta nem kerül utadba. "Ha kell egymillió dollár, alapíts egyházat!" Lafayett Ron Hubbard-nak hívják a fenti tézis kitalálóját. 1950-ben alkotta meg alapművét, melynek címe: "A Dianetika", avagy "A szellem hatalma a test felett" A pali amúgy sci-fi író. A könyvnek elsöprő sikere lett. Olyannyira, hogy Hubbard 1954-ben létrehozott egy intézetet hallgatói számára, s az előadások megkönnyítésére. Mivel tódulnak a jelöltek, új ötlete támadt: alapítsunk egy új vallást! Így született meg a Scientology Egyháza. Azóta megállás nélkül terjed az úgynevezett missziók, avagy központok elárasztják az Egyesült Államokat és Európát is. Módszereiknek több köze van a modern marketinghez, mint a térítői buzgósághoz, de segítségükkel elérnek azokhoz az emberekhez, akik boldogtalanok az anyagi világban, s a szellemi világban keresnek megnyugvást. Küldetésük célja a Föld megtisztítása, másképpen az egész emberiség megtérítése a "Tudományológia Egyháza" téziseihez. Bármilyen eszközzel! Rendszerük egyszerű, de ördögi. A meghallgatások valójában semmire sem szolgálnak. Szörnyű mentális manipulációkat rejtenek bennük. Minden új jövevényt átprogramoznak mielőtt bezárják őket ebbe a mentális börtönbe. A páciensnek órákra kell járnia, kötelező a Mester műveinek beszerzése és egy hazugságvizsgáló megvásárlása. Az egyház ily módokon csillagászati profitra tesz szert. Sajátos módszerük, amikor széles mosollyal szólítanak meg egy-egy járókelőt, és ingyenes személyiségtesztet ajánlanak neki. A teszt kiértékelése után kivétel nélkül találnak valamilyen személyiségbeli problémát, melynek korrigálására csak a legközelebbi misszióig kell elmenned, ahol minden eltérés tanfolyamok elvégzésével korrigálható. Képzeljünk még el a teljesség kedvéért ezernyi kis ügynökséget, irodát, egyesületet, melyek valójában mind az egyház titkos kirendeltségei, toborzó, térítő irodái. Ki hinné például, hogy egy olyan név mögött, mint az "Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért" szintén a szekta húzódik meg? De hozhatunk más példát is: gyerek zsivaj, egymásra találás, a szülők üdvözlik egymást. Látszólag olyan minden, mint más iskolában. Vagyis majdnem, mert a kölykök itt Hubbard oktatásrendszerében tanulnak. Ők lesznek a jövő "tudományológusai". Nem egy, nem kettő ilyen iskola működik kis hazánkban is, melyek láncszemei a szekta által kialakított oktatási rendszernek. Elvégre soha nem lehet elég korán kezdeni a nevelést. Az egyház számos iskolájában, máshol korrepetáló tanfolyamain folyik misszionárius munka. A szekta különleges szolgálattal is rendelkezik, szervezetük neve: OSA. Specialitásuk az úgynevezett "fekete propaganda" Hubbard nyelvén. Küldetésük célja, hogy eltávolítsák a szervezet minden ellenségét bármilyen módszerrel. A különleges szolgálat irodáiban "melegen tartott" dossziék sorakoznak, melyekben nyilvántartják összes ellenségüket, azaz "az elnyomókat", például volt hívők a dezertőrök, de idetartozik az Interpol, vagy némely újságíró is. Nem beszélve azokról a pszichiáterekről, akik alapvetően ellenzik alkalmazott mentális módszereiket. Szegény Veér András. Az egyháznak jó érzéke van a történelemhez is. A berlini fal leomlása óta keleten is megkezdték tevékenységüket. Áldott föld: nyugtalan lakosság teli elkeseredettséggel, rosszul informáltak, s felnéznek a Nyugatra. Térítők tucatjai sietnek a helyszínre, s az első sikerek nem váratnak magukra. Az egyháznak határozottan van érzéke az üzlethez is. A menedzselési tanácsadás a kezdetek óta az egyik specialitásuk. E téren kitűnő lehetőség nyílik ideológiájuk megismertetésére, és ráadásul egy kiválasztott vagyonos réteggel kerülhetnek kapcsolatba. Nem megvetendő az sem, hogy ily módon fontos információkhoz juthatnak egy-egy társadalmat illetően. Így aztán nem meglepő, hogy híresebb cégek is gyakran kerülnek a szekta által működtetett irodák továbbképző tanfolyamaira. Ezen kirendeltségeken keresztül ki tudja milyen bizalmas információk jutnak a szervezet kezébe egy-egy továbbképzés ideje alatt. Hasonszőrű irodák és társaságok tucatjával léteznek szerte a világban. A legaktívabbak a World Institute of Scientology Enterprise-hoz tartoznak, aminek központja Los Angelesben van. A WISE végzi a pénz bekasszírozását a társaságoktól. James Bond óta tudjuk a világ urai nagy előszeretettel intézik ügyeiket luxushajókról, távol a hatóságok keze ügyétől. Az egyház néhány éve egy hatalmas fehér utasszállító hajón rendezte be központját, mely a Karib-tengereken cirkál a Bahamák és Porto Rico között, fedélzetén a szekta elitjével, akik alkalmasint a legtökéletesebb "tanfolyamokon" vehetnek részt átlagban heti 15-20.000 dollárért. De a Freewinds több mint kellemes nyaralóhely a leggazdagabbak számára. Valódi központ, ide járnak a szervezet vezetői a világ minden tájáról, itt születnek a legfontosabb döntések, és a hajón található a legfelsőbb vezetők irodája. A kamerák és az őrök biztonságában az egyház számítógépei teljes gőzzel üzemelnek éjjel-nappal. Világiak számára szigorúan tilos a belépés. A 280 fős személyzet minden tagja a szervezethez tartozik, önkéntesek fehér egyenruhában, s mindannyian a gépésztől a kapitányig nevetségesen kevés, alamizsnának sem elég pénzért dolgoznak. Mégis kevesen vannak, akik elhagyják a hajót. Több millió évre aláírt szerződésük kötelezik őket, s ha ennek ellenére cselekszenek, az egyház örökre kiátkozza őket. Aki mégis felveszi a harcot velük, azt esetleges szabadulása előtt akár több hétre magánzárkában tartják, s távozásakor mindenétől megfosztják. A hajóról való menekülés már csak azért is ütközik többszörösen nehézségekbe, mert odaérkezvén útlevelüket a parancsnoknak kell átadniuk. A fedélzeten a sztahanovista szabály érvényesül. Munkavégzésüket pontozzák, s hetente egyszer értékelik. Rossz összesítés esetén nevetséges fizetésükből is levonnak, s plusz különórákat kell venniük, amelyeken természetesen a Hubbard által feltalált hazugságvizsgáló is használatba kerül. Ebből adódóan elmondható, hogy a hajón rend van. Minden kihágást, szigorúan büntetnek. Lázadás esetén a hajókórházba kerülnek, melyet éjjel-nappal őriznek. Ettől kezdve senkinek sincs nyugalma. Az információs központ szigorú ellenőrzése alá kerülve minden mozdulatukról, tevékenységükről tudnak. A telefont lehallgatják, a postát kinyitják, elolvassák, és természetesen minden helyiségben ott függ L. Ron Hubbard bekeretezett képe. Hát ennyi, egyelőre. Remélem ez a pár sor ösztönzőleg hat és legalább gondolkodásra késztet. Üdvözlök mindenkit, szeretettel: "Provokative"

 

*  *  *

Név: Szerki

Nem jutok szóhoz! És ti?????

 

*  *  *

Név: „fekete propagandista, alias elnyomó”

 

Tisztelt dr. F. O.! Olvastam gondolatait a sci-vel kapcsolatban. Nem tudom, azóta járt-e a neten, de ajánlom figyelmébe "Provokatíve" és "Bazsalosz" írásait, egyúttal csatlakozom a témával összefüggésben megfogalmazott véleményükhöz. Ami a kérdéseit illeti: az egyház tagjainak számát illetően szerintem nincs ember, aki pontos adatokkal szolgálna! Talán még a legbennfentesebbek sem, hiszen ők a külvilágon kívül saját magukat is átverik. Na, persze olyan tudati állapotban ez már nem meglepő. Biztos forrásból hallottam ugyanis, hogy - ha tagként nem is, de - tanfolyamot látogatónak és elvégzőnek számítják azokat a szerencsétlen és naiv embereket, akik a mérhetetlenül agresszív utcai "hittérítők" unszolására bemennek egy-egy misszióba, ahol könyveket is árulnak. LRH könyveit, mindenféle témákban. Elég csak egyet venni ezekből, onnantól listára kerül mindenki. Jó esetben csak szóróanyagokat küldözgetnek a megadott címre, de előfordul, hogy telefonálnak is - mi több, őrülten kíváncsiak arra is, hogy tetszett-e az akár 2-3 évvel azelőtt megvásárolt könyvecske. A selejttermelést illetően az olvasott történettel kifejezetten pechjük volt, szegény kliens ugyanis túlélte a dolgot (elnézést az érintettektől, de remélem ők a sorok között is tudnak olvasni), már ha egyáltalán életnek lehet nevezni vegetációját. Általában viszont a félresikerült kezelések előbb-utóbb öngyilkosságba viszik a pácienseket, ami az egyháznak csak egyszerűsíti a helyzetet. Tovább nincs gond vele. Kártérítés? Ugyan már! Tartozni csak nekik lehet, még ha meg is bolondul valaki; az igénybe vett szolgáltatások díjait - ők adománynak becézik - behajtják rajta. Ha szegényben mégis maradt némi energia, hogy nemet mondjon, akkor jöhetnek a dossziéjában tárolt adatok. Hogy mondanának előre olyat, hogy van hibaszázalék?! Olyan nincs is, az a páciens hibájából adódik. Leginkább semmit sem mondanak. Tanfolyamokról, sikerről, eredményekről esik szó (lásd az egyházat bemutató anyagot, Petőh Judit tollából), arról, hogy mindeközben milyen szervezet hálójába kerül valaki - tegyük hozzá, hála sajátos módszereiknek, önként és dalolva - arról nem szól a fáma. Persze mindeközben sok, nem éppen publikus "érdekesség" is kiderülhet, így aztán előfordul, hogy "kicsit visszatartják" a szabadulni vágyót. Tudja, a dossziékkal lehet játszani. Üdv.: egy "fekete propagandista, alias elnyomó"

 

*  *  *

 

Betűvetők

 

Kedves Betűvetők!

 

A KIDS e lapszámtól kezdve önálló rovatokban biztosít lehetőséget saját műveitek szélesebb nyilvánosság előtti bemutatására.

A BETŰVETŐK-ben verseitekből, rövidebb prózáitokból közölnénk hónapról hónapra válogatást.

A SZÉP IRODALOM-ba pedig olyan írásokat szerkesztenénk, melyekben friss olvasmányélményetekről számoltok be vagy éppen kedvenc könyveitekről vallotok – hátha mások is kedvet kapnak azok elolvasásához...

Munkáitokat szeretettel várják

a Szerkesztők

 

Büki Nóra

 

Emlék

 

Megszerkeszteni

egy óratoronyban

a pillanatot.

 

Szabadság

 

Kagylókért úszni

s hallgatni bennük a

lélegzetedet.

 

Tiltott Gyümölcs

 

Foszladozó szerelmi ágyunkon nevet

ránk Isten, és poshadt levet

csorgat arcunkba

– ez hát a Tiltott Gyümölcs.

Szégyenemben a végtelenbe süllyedek,

hiába alattam a kerevet.

 

(Illatod...)

 

Illatod körbejár és begombolja rajtam

ittfelejtett inged gombjait.

Átölellek magammal és zsebeidből

kipakolom az élet gondjait.

 

*

 

Perencz János

 

(Nincs szó...)

 

Nincs szó, csak érzelem,

Nincs hang, csak a végtelen,

Nincs ma vagy holnap,

Nincs öröm, nincs bánat,

Csak egy csöppnyi kicsiny fény,

Ami a sötétséget megvilágítja,

És hirtelen felvirágzik minden.

 

*

 

Bubenkó Adrienn

 

Kék óriások

 

Mintha szemed a tündöklő ég

Kékéből merítette volna színét,

Oly végtelen, gyönyörű, kék,

Mint a tavaszi, tiszta ég.

Óriás szemeiddel reám tekintesz

S az a kék rengeteg körbevesz.

Mikor szemeidet nézem,

Mintha lelkedet látnám éppen.

Lehet, hogy ilyen tiszta és szelíd?

Lehet ilyen gyenge egy férfiszív?

Ez a gyenge, szelíd kékség...

Hatalmába kerít, akár a kétség.

E kék óriások szerelembe ringattak?

S vajon szívemnek még mit adtak?

Mit adtak, mitől ily hevesen dobog?

A szerelem ehhez elég  nagy dolog?

 

* * *

 

Király Kitty:

 

Az ódon kastély

 

 Különös érzés kerít hatalmába eme két szó hallatán. Hirtelen megszakadnak agyamban a hétköznapi dolgok összetekert, kusza és véget nem érő szálai, s szabad utat nyer egy új gondolat, mely messze repít, távol a várostól, a jelentől, el a nyüzsgő élettől, valamely nyugodt, békésebb korszakba… Szívem megtelik nyugalommal és elégedettséggel, mert csak a csönd az, ami most uralkodik mindenek felett. Lassan teljesen ellazulok. Behunyom a szemem, és dúdolni kezdek egy dallamot. Hallom, amint a vonósok velem együtt zengenek, de most mégis valahogy másképp; titokzatos, lassú dalt játszanak. Csak néha emeli fel hangját egy-egy magányos hegedű, mint kíváncsi gyermek, kit vonz az ismeretlen, de mégsem meri egyedül felfedezni – végül mindig anyja szoknyája mellett lel nyugalmat…

 És milyen csodálatos is a zene! Ki gondolná, hogy egy muzsika új érzelmeket szabadíthat fel bennünk, elénk tárva megannyi képet, melyek felérnek a legtökéletesebb művészi alkotásokkal! Muszorgszkij Egy kiállítás képei-című zongoraciklusát hallgatva szemem elé tárul az ódon várkastély, mely mindamellett, hogy lenyűgöz, kissé elbizonytalanít.

 Ott áll a dombtetőn, egymagában, feketébe burkolózva, s attól félek, magával ragad a magány. A kastély falai épek még, noha szemmel láthatóan rég elszállt felettük az idő. Csak sötét tornyait bámulom, meredten, szinte úgy tűnik, mintha a gonosz utat törne az ég felé, de hiába nyújtogatja fekete karmait – soha nem éri el. Ekkor tekintetem egy ablakra szegezem. Furcsa. Mintha valaki figyelt volna az imént. Ismét egy árnyat látok elsuhanni az üveg mögött, pedig csak a szakadt függöny libbent meg a szélben. Borzongás fut végig tagjaimon. Hirtelen elönt a szomorúság – egyedül vagyok. Pedig erre vágytam, igen, biztosan. De most mégis messze kerültem. Túl az álmok határán, egymagamban az ódon kastéllyal.

 Még mindig az ajtó előtt állok, mintha csak azt várnám, hogy a fekete óriás magába temessen. S amint a gondolat végére érek, a hatalmas szörnyeteg kinyitja száját, s én elveszek benne. Sehol semmi, csak sötétség és csönd. Ez megrémít. Az ablakon ugyan beszűrődik némi fény, de mégsem találom az utat a kődzsungelben. Hosszú, szűk folyosók tekeregnek körös-körül a kastélyban, nem engedve magukból kiutat. Csak bolyongok megállás nélkül, a kínzó csönd fogságában. Dúdolni kezdem az ismert dallamot, de mindig elveszek benne – mint a várban. Mikor már úgy érzem, megtaláltam a helyes utat, visszaesek a mélybe, ahol nem talál rám senki.

 Elheverek a földön, s behunyom a szemem. Hideg a kő, de már ez sem érdekel. Egyet akarok: felébredni, és visszazökkenni a régi kerékvágásba. Vissza a zakatoló, menetrendszerű életembe, ahol nincs időm elveszni, és nem üldöz a magány, amitől legjobban félek. Együtt kell élni a jelennel, nem menekülhetünk a következmények elől. Erősen koncentrálok, keresem a kiutat, s ekkor fényt látok meg a folyosó végén. Fülemben egyre erősödik a dallam, a rideg mollt elűzi a dúr ékes hangsora. Egy fáklyákkal megvilágított kőlépcsőt pillantok meg, mely a toronyba vezet. Különös erő vonz felfelé. A zene már szinte hangos, s a toronyba érve eléri tetőpontját. Kitekintek az ablakon, a függöny még mindig lebeg a szélben. Úgy érzem új erőre kapok, s nyújtózni kezdek az ég felé. A zene véget ér, az ódon kastély már csak egy  aprócska pont a messzeségben. Lassan fölébredek, és lám, ugyanolyan nyugalom van, mint álmomban. Csak a lemezjátszó serceg még, majd rögtön rázendít a Tuileriákra, mely ismét új képeket vetít behunyt szemem elé…

 

Nagy Zsolt:

Riport Koltai Róberttel

 

-         Miben különbözik, ha rendezőként is ott vagy egy filmben, nem csak színészként?

-          A CSOCSÓ az ötödik, vagy hatodik olyan filmem, amelyben nem csak játszom, de rendezem is. Ez egyébként nem egyszerű dolog, de olyan emberekkel veszem magam körül, akikben bízom, akik erősek, és akik szívesen dolgoznak velem.

-         Mégis, nagy vonalakban mi a különbség?

-         Olyan ez, mintha egy éttermet néznénk, ahol a szakács nem csak főz, de adott esetben felszolgál is. Általában kitalálok egy történetet, aztán segítek a megírásában is. Sőt, hogy még ijesztőbb legyen, a pénz összehozásában is, ami talán a legnehezebb. Ez egy komplex munka. Chaplin annak idején ugyanezt csinálta, azzal a különbséggel, hogy ő még zenét is szerzett a filmjeihez. Viszont mögötte remek producerek álltak, akik biztosították az anyagi feltételeket. Ha én nem megyek a pénzek után, akkor soha nincs film.

-         A Csocsónál mire törekedtél a leginkább? Mit szerettél volna kihangsúlyozni?

-          Egy film mindig akkor hiteles, ha megpróbálja azt a kort a néző elé hozni, amiben játszódik. Ezzel a filmmel kapcsolatban főleg arról kell beszélni, hogy itt a premier előtti vetítésen ült kb. 400 fiatal, akik nem éltek abban a korban, mégis az első pillanattól kezdve együtt lélegeztek a filmmel, reagáltak rá, még a legfinomabb poénokat is megértették.

-         Mit szeretnél ezzel a filmmel elmondani a különböző korosztályok képviselőinek?

-         Én nem egy korosztálynak akartam visszaadni valamit, hanem mesélni akartam egy furcsa történetet, ami szerethető. Ami komikus, ami megható egy kicsit, hogy ebben az országban 40-50 évvel ez előtt hogyan éltek az emberek, hogy hoztak létre a semmiből egy várost. A lényeg az, hogy aki nézi, az legyen egy kicsit elvarázsolva és ezekre a kérdésekre ne tudjon pontos válaszokat adni, csak azt érezze, hogy de jó film volt ez. Ahol tanítani kell, az pedig az iskola. Én erre nem vagyok alkalmas. Én szórakoztatni akarok, és egy kicsi pluszt adni, hogy szeretettel gondoljanak és megérintődjenek ezektől a figuráktól, akik léteztek, bár nem pont így. Nem a történeti hűségre figyeltem. Arra figyeltem, hogy egy átélhető, szerethető történetet meséljek úgy, ahogy énbennem éltek azok az évek, és hát ehhez rengeteg társam volt és segítőm.

-          Egy ilyen film nagyon munkaigényes. Hogy jut idő a családra ilyen hajtás mellett?

-          Ehhez azért még hozzátartozik, hogy nem csak a filmet csinálom. Színházban is játszom, rendezek is, önálló estekkel járom az országot, ez az életem. A feleségem is ebben a szakmában mozog.

-         Gondolom akkor teljes a megértés köztetek.

-         Hát persze. Nálunk nem a hagyományos családi élet folyt soha, de azért nagyon szépen felneveltük a fiúnkat, aki gazdasági vezető egy cégnél. A magunk élete pedig küzdelmes, kemény, de másoknak örömet adó élet. Nagyon sok szeretetet kapok a közönségtől esténként a József Attila színházban, a vidám színházban, és hála istennek a filmekben is.

-          Egy színész hogy jut el idáig?

-          Sok-sok szerencse kell. A szerencsét nem úgy értem mint a lottóban, de rengeteget számít, ha az ha az ember jó időben van jó helyen. Sokszor persze iszonyú nehéz. Például a kaposvári színház, amikor én oda kerültem, az ország egyik legrosszabb színháza volt. És mégis ki tudott alakulni ott egy olyan új mag, egy fiatal csapat, akik kőkemény munkával, küzdelemmel és szenvedéssel létrehozták azt, ami ma a Kaposvári Színház. Ez a színház szárnyal. Ezt azért mondom, mert ami látszólag hátrány, az végül az ember előnyére is válhat, ha jó csapatba kerül, ha olyan társak veszik körül akik kihozzák az emberből a legjobbat. Az biztos, hogy a színészi pálya tele van buktatókkal. Ha körülnézek azokon a társaimon, akik a filmben játszanak és ilyen jók, látom és tudom, hogy mindegyikük megjárta a maga küzdelmes és kemény pályáját, ami az egyéniségüket igazán izgalmassá teszi. Hiszen a vásznon csak az tud erősen jelen lenni, aki megszenvedett érte. Ahogy József Attila is mondja a versében: „Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni, ottan kell azt megtanulni, hogyan kell a dudát fújni”. De biztos van olyan alkat is, akinek csak egy röppenés az egész.

-         Azért a mai fiataloknak bátran ajánlanád a színi pályát?

-          Persze. Akiben van elég erő és kitartás, az bátran nekivághat. Csak azt kívánnám, legyen sokkal nagyobb odafigyelés a kultúrára. Sorozatosan a fiatalokon csattant, hogy nem támogatták a kultúrát most már tíz éve, illetve nem eléggé. A televízióban pedig bugyuta szappanoperákat kell nézni éjjel-nappal, ahelyett, hogy fiatal színészeinket láthatnánk különböző tévéjátékokban. A mi időnkben ez még nem így ment. Ezért nagyon nehéz ma a fiataloknak, igazán csak azok tudnak a pályán megmaradni, és azok tudnak előre törni, akikbe nagyon sok erő és kitartás szorult.  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szép irodalom

 

Charlotte Brontë: Jane Eyre

„Sokszor hallottam, hogy minden könyv után valamennyire megváltozik az ember. Eddig ezt nem nagyon értettem, de miután ezt a könyvet olvastam, rájöttem, hogy ez tényleg így van. A leíró részek néha mintha álomföldre repítettek volna. Néha úgy éreztem, mintha én lettem volna Jane. Vele szenvedtem, és vele örültem. Csodálatos jellemeket, erényeket ismerhettem meg. Nagyon tetszik az a stílus, amelyben e könyv íródott. Mikor az író megszólította az olvasót, ez esetben engem, ezzel egy bizonyos személyesebb kapcsolatot alakított ki. Úgy éreztem, hogy ehhez a könyvhöz én is hozzátartozom.” – Seres Noémi

 

Tamási Áron: Ábel a rengetegben

„Miért tetszett a mű? Mert nagyon sok vicces jelenet van benne, és mert velem egykorú gyerekről szól, aki rengeteg élményt él át. Nagyon hangulatos és szívhez szóló a könyv. Már másodszor olvasom el, annyira tetszett.” – Rózsár Péter

 

William Shakespeare: Romeo és Júlia

„Nekem azért tetszett ez a mű, mert megmutatja az igaz szerelmet és az önfeláldozást.” – Kis-Király Ernő

 

Jerome David Salinger: A zabhegyező

„Általában a könyvek első 30-40 oldala nagyon unalmas, de ez nem. Már másodjára olvasom ezt a könyvet. Ez a könyv nagyon kedves nekem, mert ez volt nyolcadikban a jutalomkönyvem. Miután ezt a regényt elolvastam, nekiálltam a régebbi kötelező olvasmányoknak is.” – Novák Melinda

 

Henry Deuker: Orvos a vádlottak padján

„Érdekelnek az olyan olvasmányok, amelyekben ügyvédi munkák, orvosi tettek vannak leírva. Szerintem az ilyen mindennapi eseményekről szóló könyvek sokkal többet érnek, mint pl. a varázslatokról szóló Harry Potter-könyvek. Bár ezek a könyvek fantasztikusan jók (mind a négy kötetet elolvastam) és ebben a mai, rohanó világban jól esik, sőt nem árt, ha az ember hisz a csodákban, de az ilyen könyvek nem a kemény életről szólnak, s a gyerekek valóságérzetét is csökkenthetik. Én többre tartom a valóságot bemutató irományokat. Előbb vagy utóbb úgyis bele kell kóstolnom a nagybetűs Életbe, s tudom, hogy nem lesz habos torta, sem fenékig tejfel. Az ilyen könyvek nagyban segíthetnek abban, hogy kellőképpen felkészüljek az élet pofonaira.” – Kiss Georgina

 

William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok

„Tetszett a mű, mert a szálak elég bonyolultan fonódnak össze benne. Nyolcadikban, mikor először olvastam a művet, tetszésemet megduplázta, hogy színházban megnézhettem színdarab formájában is. Izgalmas volt, sok volt benne a tréfa. Igaz, kicsit modernizálták, de attól még megőrizte az eredeti történet jellegét.” – Zsoldos Karolina

 

Robert Merle: Két nap az élet

„Ez a történet nagyon megrázó. Rengeteg dolog történik a főhőssel, csupáncsak két nap leforgása alatt. Az író teljesen élethűen ábrázolja a háborút. Nincsenek benne csodák, varázslatok, a végén a főhős is meghal. Nagyon jól el lehet képzelni minden egyes részletet. Tényleg ilyen borzalmas lehetett egy háború.” – Harmath Boglárka

 

Rejtő Jenő: Piszkos Fred, a kapitány

„Ajánlom mindenkinek ezt a könyvet, aki kedveli a fordulatos cselekményeket és szereti az érdekes szereplőket. Nekem nagyon tetszett. Kedvelem Rejtő Jenő nyelvezetét és humorát. Anyukám nem ajánlotta ezt az irodalmi műfajt, mert úgy tartja, hogy érzelmi tartalma elég silány. Mégis buzdított, hogy olvassak, mert minden könyv ablak a világra.” – Timár Imola

 

Agatha Christie: Tíz kicsi néger

„Nagyon tetszett ez a regény, olvasmányos volt, nem lehetett letenni, mindig érdekelt a folytatás. Ha tehetem, több Agatha Christie-könyvet is elolvasok (és miért ne tehetném?...).” – Dóró Adrienn



Warning: Unknown: open(/var/lib/php5/sess_7tf5hk8oeijgpbnhrtcca4u8u1, O_RDWR) failed: No space left on device (28) in Unknown on line 0

Warning: Unknown: Failed to write session data (files). Please verify that the current setting of session.save_path is correct (/var/lib/php5) in Unknown on line 0